A társasház szerveinek törvényességi felügyelete

Közzététel: 2021.01.11

A társasházak szabályozását bemutató cikksorozatunk ötödik részében az alábbi témával foglalkozunk:

A társasház szerveinek törvényességi felügyelete

A Társasházi törvény (továbbiakban Tt.) előírásai alapján a társasház működésének és a társasház szerveinek a törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. Ez kizárólag azokra az ügyekre terjed ki, amelyben nincs helye bírósági vagy hatósági eljárásnak.

A jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház alapító okirata, SZMSZ-e, valamint azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak. Emellett azt is ellenőrzi, hogy a társasház működése és közgyűlési határozatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve az alapító okiratnak és az SZMSZ-nek. Végül, de nem utolsó sorban azt is ellenőrzi, hogy a társasház működése megfelel-e a közgyűlési határozatban foglaltaknak. Ezen túlmenően a jegyző a tulajdonostársak beadványa alapján is folytathat ellenőrzést. A jegyző társasházakkal kapcsolatos eljárásainak részletszabályait a 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy A törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése illetékmentes.

Az eljárás lefolytatása során a közös képviselő köteles együttműködni a jegyzővel, vagyis a szükséges dokumentumokat rendelkezésére bocsátani, valamint a helyszíni ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
Amennyiben a jegyző a beadvány alapján lefolytatott vizsgálat során olyan információk birtokába jut, amely szerint megállapítja, hogy a társasház működése nem törvényes, akkor 60 napos határidővel felhívja a társasházat a működés törvényességének helyreállítására. A 60 nap eredménytelen eltelte után a jegyzőnek 30 napja van, hogy bírósághoz forduljon. A pert a társasház ellen kell megindítani és a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint lefolytatni. A per a társasház címe szerinti járásbíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.

A bíróság a jegyző keresete alapján megsemmisítheti közgyűlési határozatot, s új határozat meghozatalát rendelheti el. Emellett a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívhatja a közgyűlést, vagy pedig arra feljogosíthatja a jegyzőt, vagy a számvizsgáló bizottságot. Amennyiben a törvényes működés a közös képviselő jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, akkor a bíróság százezertől ötmillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt. Ez utóbbi esetben a közös képviselővel szemben külön pert kell indítani.

Reméljük hasznosnak találta a cikkünkben szereplő információkat. Amennyiben kérdése merülne fel ezzel, kapcsolatban, akkor kérem keressen minket az info [kukac] szetler.hu címen. Továbbá, ha valamilyen társasházakkal kapcsolatos témában szeretne hasonló összefoglaló cikket olvasni, kérem azt is jelezze a fenti elérhetőségen.

Kapcsolat

Kövessen minket a Facebookon is!