A külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

Közzététel: 2020.12.15

A társasházak szabályozását bemutató cikksorozatunk következő részében az alábbi témával foglalkozunk:

Külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek a társasházban

A Társasházi törvény (továbbiakban Tt.) kimondja, hogy a tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga, azonban ezen jogait úgy kell gyakorolnia, hogy közben nem sérülhet a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke.

A szervezeti-működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) tartalmazza a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatának és hasznosításának szabályait. A törvény részletes előírásokat nem tartalmaz minden helyzetre, így azokat minden esetben az adott társasház jellemzőinek megfelelően és az egyéb jogszabályokkal összhangban szükséges kialakítani.

A törvény viszont tételesen is felsorol néhány kötelezettséget, amely a tulajdonosokat terheli:

• A lakás fenntartása
• Lehetővé tenni és tűrni a közösség megbízottja által végzett ellenőrzést és hibaelhárítást, amennyiben az a közös tulajdonban álló épületrészekkel és berendezésekkel kapcsolatos
• A Tt. előírásainak betartatása a lakástulajdonossal együtt lakó személyekkel, illetve azzal, akinek a lakás használatát átengedte
• A közös képviselő értesítése a lakásban tervezett építkezésről
• Az építtető tulajdonostárs bizonyos esetekben köteles az érintett tulajdonostársak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni az építkezéshez (részletesen lásd Tt. 21. §)

Emellett a törvény lehetőséget biztosít bizonyos előírások SZMSZ-be történő meghatározására, de ezeket nem kötelező belefoglalni a szabályzatba. Ezek a szabályok a külön tulajdonnal kapcsolatos, közös képviselő irányába történő adatszolgáltatásokra vonatkoznak. Ezen adatokról a közös képviselő nyilvántartást vezethet, de azokról kizárólag közüzemi szolgáltató valamint bíróság részére adhat tájékoztatást.

1. Tulajdonosváltozás bejelentése (15 és 60 nap közötti határidőt lehetséges megszabni)
2. A tulajdonos, illetve a bérlő lakcíme, valamint az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatai
3. A lakók számát
4. Haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét

A 2. és 3. pontban szereplő adatszolgáltatást kizárólag csak akkor lehet előírni, ha a rezsiköltség a bérlőt terheli, vagy ha azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani.

Reméljük hasznosnak találta a cikkünkben szereplő információkat. Amennyiben kérdése merülne fel ezzel, kapcsolatban, akkor kérem keressen minket az info [kukac] szetler.hu címen. Továbbá, ha valamilyen társasházakkal kapcsolatos témában szeretne hasonló összefoglaló cikket olvasni, kérem azt is jelezze a fenti elérhetőségen.

Kapcsolat

Kövessen minket a Facebookon is!