Társasház alapítása

Közzététel: 2020.11.29

A társasházak működésével kapcsolatosan azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok a kérdőjel a lakók részéről, ezért úgy döntöttünk, hogy egy cikksorozatban bemutatjuk Önöknek a kapcsolódó jogszabályokat, valamint azok gyakorlati alkalmazását. A cikksorozatunk első részében a társasházak alapításával foglalkozunk.

Kapcsolódó jogszabályok

A társasház definícióját a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről tartalmazza, s azon belül is az Ötödik könyv (Dologi jog) XX. fejezete. A törvény 5:85 § alapján társasház jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

Most, hogy a társasház fogalmát tisztáztuk, rátérhetünk egy másik, még inkább fontos jogszabályra, ami a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (továbbiakban Tt.). Ez a törvény szabályozza a társasházak működését, beleértve annak, alapvető dokumentumait (pl.: Alapító okirat, Szervezeti-működési szabályzat), a közös és külön tulajdonokkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket és szervezetét (pl.: Közgyűlés, Számvizsgáló bizottság, Közös képviselő). Ez a jogszabály tartalmazza a társasházak alapításával kapcsolatos előírásokat is

Alapító okirat

A társasház alapításának számos esete lehetséges, azonban a leggyakoribb eset az, amikor egy új társasház kerül felépítésre, ezért jelen cikkben ezzel foglalkozunk. A többi esetet a Tt. 5 – 8. § tartalmazza.

A társasház alapítását a Tt. 5. § alapján felépítendő épületre is lehet alapítani, ezáltal nem szükséges várni az építési munkálatok befejezésével. Ebben az esetben az alapítás egyetlen feltétele a jóváhagyott építési terv, ugyanis ennek birtokában a tulajdonosok már alapító okiratba foglalhatják az előzetes alapítását tényét, amit az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára fel is jegyeznek. Ezt követi a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, amit jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján lehet megtenni. Itt meg szükséges vizsgálni, hogy eltér-e a használatbavételi engedély az építési engedélytől, ugyanis ha változás történt, akkor 60 napon belül kötelező módosítani az alapító okiratot, s csatolni kell hozzá az új alaprajzot szintenkénti bontásban.

A társasház alapításának első lépése tehát az alapító okiratban kifejezett elhatározási szándék, majd ezt követi annak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Fontos, hogy az alapító okiratot, vagy annak módosítását minden esetben közokiratba, vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Az alapító okirat az alábbi főbb információkat tartalmazza:

  • Közösség neve (pl.: társasház címe)
  • Külön tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek listája
  • Közös tulajdonban álló épületrészek és földrészletek egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányada és meghatározásának módja
  • Közös tulajdonba kerülő épületrészek listája
  • Ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adat
  • Elővásárlási és előbérleti jog, valamint az ezekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései (opcionális)

Nagyon fontos, hogy az alapító okiratot a törvényben előírt szabályoknak, illetve a tulajdonostársak igényeinek megfelelően (pl.: elővásárlási jog) alakítsák ki, mivel annak módosításhoz az összes tulajdonostárs hozzájárulása szükséges.

Alakuló közgyűlés

Az alapító okirat aláírásával, s ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével létrejött a társasház, azonban ezzel még nem ért véget a közösség feladatainak sora. A jó hír, hogy már csak egy lépés választja el őket a társasház alapításának lezárásától, ami nem más, mint az alakuló közgyűlés összehívása.

Az alakuló közgyűlést a bármely tulajdonostárs összehívhatja, de az építtető is megteheti. Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírásától számított 60 napon belül kötelező összehívni. Az alakuló közgyűlés összehívása a közösség tagjainak elemi érdeke, ugyanis csak ezt követően gyakorolhatják azon jogaikat, amelyek megilletik őket a közösség tagjaként. Természetesen a kapcsolódó kötelezettségek is ettől a ponttól kezdve vonatkoznak rájuk. Fontos kiemelni, hogy a jogszabály a dokumentum aláírást mondja, s nem pedig az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést!

Az alakuló közgyűlésen dönt a közösség a közös képviselő / társasházkezelő, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, illetve a fizetési számla megnyitásáról és az erre vonatkozó felhatalmazásról. Az alakuló közgyűlésen célszerű határozatot hozni a szervezeti-működési szabályzat elfogadásáról is, azonban a törvény ezt nem írja elő, mivel ad még egy 60 napos haladékot az alakuló közgyűlés napjához képest. Az SZMSZ tartalmával egy későbbi cikkben fogunk foglalkozni.

Gyakori problémák a társasház alapítása során

A gyakorlatban sajnos igen gyakran találkozni olyan helyzettel, amikor elhúzódik a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése, mivel az építő, vagy a közösség nem tesz időben eleget a földhivatali eljárás során felmerülő hiánypótlási kérelmeknek. Ez akkor okozhat nagy problémát, ha a társasházzá alakítás kérelme hamarabb került beadásra, mint a lakások értékesítésének befejezése. A Földhivatal ugyanis a rangsor elve miatt (1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 7. §) nem foglalkozhat a külön tulajdonba kerülő lakások tulajdonosainak bejegyzésével, mindaddig, amíg a társasház létrehozására vonatkozó kérelmet nem bírálta el véglegesen. Amíg ez nem történik meg, addig széljegy formájában kerül feltüntetésre a tulajdoni lapon a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem, s továbbra is az építő gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat. Ez egy olyan gyakorlati problémát vethet fel, miszerint a tulajdonos már kifizette a teljes vételárat, s akár be is költözött, viszont a földhivatali eljárás lezárásáig nem tud a közgyűlésen szavazni. Szerencsére ezt ki lehet azzal küszöbölni, hogy ha már az adás-vételi szerződésben feljogosítja az építő a vevőket a tulajdonosi jogok gyakorlására.

Reméljük hasznosnak találta a cikkünkben szereplő információkat. Amennyiben kérdése merülne fel ezzel, kapcsolatban, akkor kérem keressen minket az info [kukac] szetler.hu címen. Továbbá, ha valamilyen társasházakkal kapcsolatos témában szeretne hasonló összefoglaló cikket olvasni, kérem azt is jelezze a fenti elérhetőségen.

Kapcsolatfelvétel

Kapcsolat

Kapcsolat

Visszahívást kérek!
  • Telefonszám: +36 20 343 6014

  • Levelezési cím: 1044 Budapest, Izzó utca 4/C. 4. em. 15. ajtó

Kövessen minket a Facebookon is!

Impresszum

Cégnév: SZETLER Kft.
Levelezési cím: 1078 Budapest, István utca 28. ü-4.
Cégjegyzékszám: 08-09-032431
Adószám: 28832128-1-08
Társasház-kezelői nyilvántartási szám: 18/2020.

Tárhelyszolgáltató adatai és elérhetősége:
DotRoll Kft.
Cím: 1148 Budapest, Fogarasi út 3-5.
Cégjegyzékszám: 01-09-882068
E-mail cím: support@dotroll.com